Vannak azok az apró falvak, ahol nincsen semmi kikapcsolódási lehetőség. Sem egy normális kocsma, sem egy valamire való művelődés szervező, aki rendes koncerteket, kulturális programokat szervezne a lakosság apraja-nagyjának, de még csak egy épkézláb sport egylet sincs a láthatáron, ami tartalmas meccsekkel vagy csak simán élvezetes felkészüléssel szolgálna.
Sokáig azt hittem, hogy a falura, ahol felnőttem, körülbelül ez a leírás illik. Aztán rájöttem, hogy a kis szülőfalum messze a legjobb a hasonló települések közt, ugyanis se a lakók létszáma, se a helyi adottságok nem indokolják azt a fajta infrastruktúrát és program áradatot, amit itt nyújtanak az embernek.
Igaz, hogy kocsma már nem nagyon található a faluban, de azért szomjasan még senki nem távozott a kisközségből. Pár éve bezárt fiatalkorunk kedvenc italozója, de még mindig megtalálható a kötelező sportbüfé, és az elvárt színvonal feletti kávézó és bónuszként egy halászcsárda is. A faluban rengeteg népzenésznek és néptáncosnak köszönhetően reneszánszát éli a hagyományőrző rendezvényszervezés, ugyanakkor sok fiatal nagy örömére a művelődés szervező a lehető legtöbb alkalommal szervez neves könnyűzenei koncerteket is.
De ami a leginkább meglepett az a sportklub folytonos fejlődése volt. Hosszú ideje nem követtem figyelemmel a torna klubok pályáját, mert én egyiknek sem voltam tagja már rég óta, és az öcsém is viszonylag hamar feladta a focista karrierjét. Viszont az tudva levő volt, hogy amilyen sportba itt nekikezd az ifjúság, azt töretlenül fejlődik hosszú-hosszú éveken át. Szerintem az ivóvízben van valami, hogy ebben a faluban mindenki olyan erős és kitartó.
Az összes egyesület legnagyobb örömére az önkormányzat hatalmas pályázati összegeket nyert, így rengeteg új fejlesztés veheti kezdetét a tavaszi időszakban. A tenisz és a foci klubházakat korszerűsítik és passzívházzá alakítják a napelem rendszerek segítségével. Közben bővítik a sportkomplexumot és tervezték az iskola torna termének is napelem rendszerrel való felszerelését, de az már csak a nyári, iskolaszüneti időszakban fog teljesülni. Korszerű biciklis utak kialakítását már évek óta csinálják, de ha minden igaz, akkor az év végéig elkészül a teljes szakasz, ami Közép-Magyarország leghosszabb és legszebb tájait átszelő kerékpárút lesz.
Ha visszaemlékszem a gyerekkoromra, akkor is mindig kiemelt szerepet kapott a sport a falu életében. Nem csak azokra volt hatással akik űzték, hanem azoknak családjára és barátaira. Akárhányszor volt néptánc vagy balett fellépésem, a család minden tagja jelen akart lenni. Ugyan ez volt a futóversenyeimen, később pedig öcsém focimeccsein. És itt nem csak a családi összetartásról volt szó, hanem hogy olyan szinteken műveltük ezeket a sportokat, hogy az képes volt valódi élvezetet nyújtani a közönségnek. Már hosszú évtizedek óta a focicsapataink a megyei kiválóságok közt szerepelnek, ami pedig már azt jelenti, hogy nem csak tizenegy szerencsétlen botladozik egy bőrdarabot kergetve a hatalmas füves terepen, hanem, hogy valódi játszma folyik, igazi tudással a háttérben. Minden idénynyitó játék a nagy rivális ellen zajlik, aki nem más, mint a szomszéd falu korban stimmelő csapatai. Ilyenkor szinte vérre megy a játék, hatalmas szurkolás zajlik mind a két oldalról, és olykor még a fővárosi foci bulihuligánokat megszégyenítő magatartás is megfigyelhető, akár a játékosok, akár a nézők részéről. Persze másnapra mindenki elfelejti, és ugyanúgy szereti a másikat, mint a meccs előtti egy évben.
Igen, úgy érzem, hogy joggal mondhatom, hogy nálunk mégsem állt meg az élet, valódi pörgés, valódi játékok és valódi emberek alkotják ezt a kis magával ragadó vidéki miliőt.